Először is elnézést szeretnék kívánni minden kedves olvasótól, amiért ez a sequel ilyen lassan készült el, oly lassan, hogy már szinte teljesen tárgytalan, bár a tárgytalanság kérdését még az iromány végén megpróbálom megvizsgálni. A lényeg, hogy visszatérek még a nyárhoz, és az előző részben említett 2024 július 30 és augusztus 19 közötti periódust elemzem ki, ezúttal az egészségügy szempontjából. Az előző részhez hasonlóan itt is két kifejezéssel próbáltam vizsgálni az egészségügy megjelenését a médiában, ezek pedig "egészségügy" és "kórház".

Egészségügy

Az oktatással szemben az egészségügy jóval pörgősebb téma volt, és az azonos periódusban 30 cikk született ezzel a kifejezéssel a címében. A legtöbbet az Index címeiben szerepelt, összesen kilencszer. Gondolhatná az ember, hogy az Indexet kifejezetten érdekelte ebben az időszakban a magyar egészségügy helyzete, de erről azért nincs szó. Van ugyanis itt majomhimlő miatti egészségügyi válsághelyzet, gázai egészségügy és gyógyszervisszahívás is. A cikkek kb fele azonban a Magyar Péter által felkapott magyar egészségügyi problémákkal foglalkozik. Illetve, hogy pontosak legyünk, egy cikk van Magyar Péter álláspontjáról, egy az egészségügyi államtitkár reakciója erre, a következő a volt egészégügyi államtitkár reakciója az egészségügyi államtitkár reakciójára, a negyedik pedig a már korábban is referált elmúltnyolcévezős Vitályos Eszter nyilatkozat.

Második helyen a 444 öt cikkel. Náluk is volt majomhimlő, kétszer is, egy gázai egészségügy, egy Vitályos Eszter, és végül egy nagyon informatív című cikk: "Drámai egészségügyi adat: 2016-ban még csak 252 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis volt, most már 910-nél járunk".

A Telex ebben az időszakban négy cikket közölt "egészségügy" kifejezéssel a címében, de azok mindegyike a magyar egészségügy hiányosságaira fókuszálnak, kettő egész konkrétan a kórházi klíma helyzetével, egy az egészségügyi szuperhatóság nem létező honlapjával, a negyedik pedig az előző bekezdésben, meg előző elemzésben is megjelenő Vitályos Eszter. A HVG is négy cikket hozott, a tematika hasonló, bár ők Vitályos Eszterről megfeledkeztek, írtak viszont a kötelező egészségügyi szűrésről és az ecet pozitív egészségügyi hatásairól. A sor végén a Magyar Hang végzett a fideszen kívüli világból egyetlen egy cikkel, ami Karsai Dániel beszámolója volt az egészségügyben tapasztalható "embertelen állapotokról".

A média másik felén a PestiSrácok foglalkozott a legtöbbet az egészségüggyel. Öt cikket hoztak le, amiből kettő Magyar Péterre reakció, másik kettő a már sokat emlegetett Vitályos Eszter manifesztum, egy pedig az egészségügyi államtitkár diagnózisa az egészségügyről. Sokkal több elemezni való nincs, a Magyar Nemzet ugyanis csak egy cikket hozott le arról, hogy az egészségügyisek ellátogattak a zánkai Erzsébet-táborba, az Origo viszont érdekes módon beszámolt egészségügyi hiányosságokról, de mielőtt valaki még azt hinné, hogy kritika érte volna a rendszert, ilyenről nincs szó. A cikk ugyanis a józsefvárosi egészségügyi ellátást kritizálja, amiért Pikó Andrást és a baloldali városvezetést hibáztatja.

Kórház

Na ez a kifejezés betalált! 102 cikk említett kórházat a megfigyelt médiumokon ebben az időszakban. Ugye ekkoriban állt neki Magyar Péter megjárni Magyarország kórházait, hogy meghőmérje a hőmérsékletet, és megállapítsa, hogy általában kissé meleg van mindenhol. Na de nézzük, hogy ez a sok "kórház" a címekben vajon összefüggésben áll-e Magyar Péter hőmérőzésével, vagy ez csak részigazság?

A "kórház" szó a legtöbbször az Index címeiben jelent meg, összesen 21 alkalommal. Az Index nagyon sok érdekes cikket hozott le arról, hogy kik kerültek kórházba. David Beckham fia, Zac Efron, Jordán Tamás, egy idős férfi, a magasugrás címvédője, tömegverekedők ercsiben, 15 ételmérgezett gyerek, hét megkéselt berlini (Berlinben), Reviczky Gábor, gázszivárgás áldozatok, Lamine Yamal, kánikula áldozatai, valamint a Lille középpályása. Na de volt-e szó arról, amiről a feltevés szerint kellene, hogy szó legyen, vagyis a magyarországi kórházak állapotáról? Ilyesmi témában csak egy cikk volt, amit majdnem minden másik lap is átvett egy klimatizált csak épp még nem használt tatabányai kórházról. Egy másik cikk pedig beszámolt arról, hogy Müller Cecilia és Takács Péter ellenőrizték a fővárosi kórházak hűtőberendezéseit. Az Indexen tehát sokszor megjelent a "kórház" szó, csak épp magával a kórházakkal foglalkozott kifejezetten sokat.

A második legtöbb kórház a HVG-n és az Origo-n jelent meg, mindkettőn 16-16 címben volt "kórház". A HVG 16 cikke közül hét foglalkozik a magyar kórházak helyzetével. Ezeknek többsége a Magyar Péter féle hőmérőzéssel hozható összefüggésbe, ugyanis a kórházi klímát tárgyalja többségük. Ezeken kívül pedig a már az Indexes bekezdésben megnevezett kórházba kerülések, valamint háborús kórházi állapotok jelentek még meg témaként a HVG cikkeiben.

Na de miről írt ilyen sokat az Origo? Nos náluk a kórházi klíma két cikkben kerül említésre: az egyik "Magyar Péter nem kórtermekben mért 38 fokot, hanem egy üvegfalú, fémvázás, hozzáépített lépcsőházban a Péterfy-kórházban" a másik pedig "Rétvári Bence: Magyar Péter kórházi akciója figyelemelterelés saját botrányairól". Az összes többi cikk celebek és sportolók kórházba kerülésének körülményeit taglalja. Még a gázai, izraeli és ukrajnai kórházak sem jelennek meg semmilyen formában az Origo-n.

A magyar kórházakkal látszólag a 444 foglalkozott a legtöbbet, vagy inkább ők foglalkoztak mással a legkevesebb. Az összeszedett kilenc cikk közül pusztán egy foglalkozik sportolói sérüléssel, az összes többi különböző kórházak problémáiról számol be, valamint Magyar Péter hadakozásáról a fideszes felelősökkel.

Mi a konklúzió? Sokat foglalkozik a magyar média az egészségüggyel, kevesett, vagy talán pont eleget? Ezt ennyiből még nem tudjuk eldönteni. Az ismertetett periódus valószínűleg nem megfelelő általánosítások megfogalmazásához, ezért megpróbálok további elemzésekkel jelentkezni a témáról, ahogy időm engedi.

Amikor a szokásos éves Tusványos Open Air Rock Fesztivál lezárult, és az utolsó fideszes megmondóember is becsukta a száját, megkezdődött a szokásos éves tartalomgyártás az egyébként uborkamentes uborkaszezon feluborkásítására. Nyilván volt is miről írni. Mint mindig. Orbán Viktor megint megfejtette a világot, kijelölte a jövőt, a múltat, a jelent, az utat, a sajtó pedig ezzel szépen megszokott módon el is volt. Én is. Aztán rám szólt Anita, hogy talán az ilyen meta világon kívül jó lenne a sajtónak, meg nekem is a valós kérdésekkel foglalkoznom. Miért van az, hogy a mindenféle beszédek és közlemények elemzése oly nagy teret kap a médiában, a valós problémákról meg miért esik oly kevés szó? Bár a kérdés ugyan magában hordoz némi whataboutizmust, de annyit mindenképp megért, hogy bedobjam a keresőbe az "iskola", "oktatás" és "egészségügy" kifejezéseket. Nem túl szerencsés kifejezések ezek, mert míg ha a sajtó egy politikusról/közéleti személyiségről ír, akkor a cikk címében általában benne van a szereplő neve, míg az oktatásról és egészségügyről könnyen lehet úgy írni, hogy ezek a szavak nem kerülnek be a címbe. Ennek ellenére tettünk egy próbát, lássuk az eredményeket! A mérések 2024 július 30 és augusztus 19 között készültek.

Iskola

 

A jelölt időszakban az "iskola" szó 58 alkalommal jelent meg címekben a figyelt oldalakon. A nem-fideszes médiából a Telex 10, a 444 8, a HVG 5, a Magyar Hang pedig két darab cikket hozott le. Nagy általánosságokban nehéz beszélni a címek tartalmáról. Van szó mindenféle iskolákban elkövetett bűntettekről, zaklatásokról, a mobil kitiltásáról az iskolából, igazgatóhiányról, valamint néhány külföldi hír is olasz tanévkezdés-csúsztatásról és gázai iskolarombolásról. A HVG-nek azért sikerült nagyot alakítania a témában. Augusztus 16-án lehoztak egy cikket, "Jó hír nyár végére: olcsóbb lett az iskolakezdés tavalyhoz képest" címmel, majd három nappal később egy újabbat, melynek a címe "Spórolás és hitelfelvétel – drágább lesz az iskolakezdés, mint tavaly, de kisebb tehernek érzik a családok"...

Ezzel szemben az inkább kormányközeli médiából a Magyar Nemzet 11, az Origo 6, a PestiSrácok 5, a Ripost 1, az Index pedig 10 cikket hozott le az "iskola" szóval. A témák egyébként hasonlóak, és bár a Magyar Nemzet és a PestiSrácok is megemlíti a Regőczi alapítvány iskolakezdési támogatását, azért azt is megírta a Magyar Nemzet, hogy "Több ezer gyermeknek üres, vagy még nincs iskolatáskája, így segíthetünk nekik", ami felér egy kisebb fajta beismeréssel az oktatás helyzetét illetően, valamint a HVG-hez hasonlóan ők is beszámoltak arról, hogy "Drágább lesz, de kisebb terhet jelent az iskolakezdés".

Örök dilemmám az Index besorolása, hisz aki követi az eseményeket Magyarországon, az tudja mi történt az újsággal néhány éve, azonban a címekből kiindulva továbbra se tudnék könnyen következtetni az oldal politikai beállítottságára. A fő táma náluk is az iskolai mobilhasználat, de írnak az igazgatóhiányról is, valamint a Magyar Nemzettel, Origoval, PestiSrácokkal, Riposttal ellentétben ők beszámoltak a gázai iskolatámadásról is. Végezetül a Ripost egyetlen "iskolás" cikkéből megtudhatjuk mit gondol a sztáranyuka Sáfrány Emese az iskolai csúfolásról. Nagy meglepetésekre nem kell számítani.

Oktatás

Mint az az ábrából elég jól kivehető, az "oktatás" kifejezés nem volt egy hatékony választás. Mindössze 6 cikket sikerült a kijelölt időintervallumban összefogdosni. Érdekes egyébként, hogy a nem-fideszes médiából egyik oldalon se jelent meg címben ez a szó. A hat cikkből négyet a Magyar Nemzet hoz, ebből kettő a magyar oktatás sikerét élteti, egy az olaszét, egy pedig a német oktatást szapulja. Az Origo egy kissé fura cikket hozott le a dél-koreai oktatás előnyeiről és hátulütőiről, az Index pedig egy fideszes kormányszóvívű Gyurcsányozását és "elmúltnyolcévezését" közölte le pontokba szedve itt.

Összességében a címeket nézegetve nem érzem, hogy képet kaptam volna a jelenlegi oktatás helyzetéről. A magyar újságok látszólag jellemzően azokat a témákat ragadják meg, amik bizonyítottan erős reakciókat váltanak ki, tehát iskolán belüli molesztálás, erőszak, vagy épp a mobilozás kérdése, amiről általában véve minden felnőttnek van valami véleménye.

Érdekes az is egyébként, hogy a kb száz áldozatot követelő gázai iskolatámadásról egyedül csak a 444 számolt be, még mielőtt Kamala Harris el nem ítélte volna a támadást. Ha nem ítéli el, akkor meg sem történt? Erre a kérdésre később visszatérek. A következő írásban az egészségügy kérdése kerül terítékre.

A címben feltett kérdést megválaszolni kissé ambíciózus volna, de azt szerencsére számokkal kimutatható, hogy melyek azok a nevek és kifejezések, amik teljesen kikoptak a magyar médiából. A közölt adatok 2024 április 22 és augusztus 4 közötti időszakra érvényesek.

Dollárbaloldal

A Fidesz és Fidesz közeli média által teremtett kifejezések látszólag elég nagy sikerrel vernek gyökeret a magyar emberek aktív szóhasználatában, és a percepcióm az volt, hogy a "dollárbaloldal" is büszkén beállhat "migráncssimogató" a "sorosbérenc" a "brüsszeli bürokraták" meg a ki tudja még milyen kifejezések sorába, de az adatokból az látszik, hogy az EP- és önkormányzati választások után ezt a kifejezést egyszerűen lekapcsolták. Látszólag a nem-fideszes média sosem vette át ezt a kifejezést, címekbe legalábbis csak a Magyar Hang írta le, akkor is egy Deutsch Tamás idézetként. Hogy miért került ki a Magyar Nemzet, az Origo, a PestiSrácok és a Ripost szóhasználatából a "dollárbaloldal"? Ezt ezekből a számokból nem lehet egyértelműen kijelenteni, de hogy a választások óta egyszer sem írták le, arra enged következtetni, hogy ezt a kifejezést szigorúan a kampányra gyártották, és/vagy a központi üzenettel ellentétben a Fideszen belül tényleg kudarcként élték meg a választási eredményt, és inkább kivonták a "dollárbaloldalt" a forgalomból, mint nem bevált nyelvi eszközt.

Szentkirályi

Az ex-főpolgármester-jelölt neve már csak elvétve jelenik meg és szigorúan a nem-fidesz médiában. Néha még felmerül egy-egy kérdés Szentkirályi kampányával kapcsolatban, néha megjelenik valahol, de alapvetően a média már nem emlegeti.

Varga Judit

Magyar Péter berobbanása környékén Varga Judit még nagyjából egy lapon szerepelhetett ex-férjével, bár ez sem tartott sokáig, hisz egy héttel a híres Hajdú Péter interjú után már szinte sehol sem volt Magyar Péterhez képest. Április 22 óta szinte szigorúan csak a nem-fideszes médiában jelent meg a neve. Az Origo utóljára április 29-én írt róla, az utolsó fidesz-közeli megjelenése pedig a PestiSrácokon volt június 20-án, ahol még valamiféle bűntetőjogi következményeket vártak a híres hangfelvétel elkészítésével kapcsolatban. A "dollárbaloldal"-hoz hasonlóan "Varga Judit" sem hozta meg a várt eredményeket, ezért az ő nevét is kivonták a médiából.

Helyreigazítás

Bedobtam a "helyreigazítás"-t is a figyelendő kifejezések közé abban a reményben, hogy kapok majd egy szép listát a különböző pontatlanul, valótlanul megírt cikkekről, de ez a reményem teljes kudarcba fulladt. Ha meg is jelennek helyreigazítások a magyar médiában, azt nem írják bele a cikkek címébe. A megjelent néhány cikk többnyire a nem-fideszes világból jön, és Orbán Viktor helyreigazítási perével foglalkozik, de Juhász Péter TV2-s esete is szerepel. A másik oldalról egyedül a Ripost hozott le egy cikket, amiben a "balos sajtót" és a fradit eresztette egymásnak.

A média monitor tehát a fentebb összegyűjtött kifejezéseket nem monitorozza tovább, mert kicsi erőforrásokkal működik a program, véges a kapacitás, stb, de cserébe új kifejezések is bekerültek. Ezekről majd a későbbiekben számolok be.

u.i: Felkészül Vitézy Dávid

Elnézést kérek a kedves olvasóktól, de már a második elemzés az oldalon némiképp meghazudtolja az oldal funkcióját, ami az objektív médiakiértékelés volna, mert most egy rövid szösszenet erejéig bulvározunk. De azt objektívan!

A média monitor többnyire politikai kifejezéseket figyel az egyes híroldalakon, tehát főleg politikusok vagy országok neveit keresi az egyes címekben. Egy nap azonban amikor az Origo-ra tévedtem, annyiszor láttam a "felismerhetetlen" kifejezést, hogy úgy döntöttem bedobom a figyelt kifejezések listájára. Az alábbi ábrán a "felismerhetetlen" megjelenése látható május 12-től július 26-ig.

Az eredmény kevésbé lett izgalmas, mint gondoltam. Mindössze 11 alkalommal írták le a szót, vagy valamilyen variánsát címekben, a 11-ből viszont 8-at az Origo hozott. A 11 találatból egyedül a HVG "Izrael szerint Rafahban a működése csak „korlátozott”, de az ottani harcok felismerhetetlenné tették a várost" című cikke nem bulvár, az Index "A XX. század zsenije miszlikbe aprította az udvarhölgyeket, majd felismerhetetlenül összerakta" című cikke pedig egy nagyon keményvonalas clickbait, ugyanis a cikk maga Pablo Picasso munkásságáról szól, nem pedig Victor Frankenstein életművéről,. A maradék 9 cikk pedig aztán a hardcore celebélet.

A már fentebb említett időszakban tehát az alábbi hírességek lettek felismerhetetlenek az Origo és a Ripost szerint:

1. Kesha (aki egyébként magyar származású)
2. Robbie Williams
3. Kulcsár Edina
4. Labancz Lilla
5. Jane Sibbet (aki a Jóbarátok sztárja 15 részben való szereplésével)
6. David Hasselhoff
7. Matthew McConaughey
8. Mészáros Lili
9. Kim Cattrall

A felismerhetetlenség a cikkek tanulsága szerint több módon is elérhető. Okozhatja azt plasztikai sebészet, smink egy fotó kedvéért, méhcsípés, de akár puszta öregedés is 30-40 évvel ezelőtti szerepekhez képest. A lényeg a felismerhetetlenség. A kutatásmódszertan triviális hibája, hogy csak a "felismerhetetlen" kifejezést keresi, vagyis könnyen lehet (sőt szinte bizonyos) hogy a felsoroltaknál jóval több hasonló tartalmú cikk jelent meg az elmúlt 2 hónapban, de még nem alkottam meg ennél hatékonyabb módszert ezek megfigyelésére. Meg hát alapból a "felismerhetetlen" szó ütötte meg a szememet, úgyhogy konkrétan eme szó előfordulására voltam kíváncsi. Hogy sok vagy kevés-e bő két hónap alatt kilenc ilyen cikk a magyar médiában, azt mindenki döntse el maga, meg azt is hogy mennyi értéket állítanak elő eme cikkek.

Első körben szeretnék elnézést kérni minden kedves olvasótól, amiért a közélet legizgalmasabb időszakát, vagyis a választást, és az azt megelőző heteket semmilyen mínőségben nem kvantifikáltam, pedig biztos izgalmas adatok jöttek volna ki, sőt még talán a választás végeredményét is megsejthettük volna, bár ahhoz igazából nem kellett nagy számmisztika, hogy megtippeljük nagyjából a végeredményt. A választás óta azonban már eltelt bő egy hónap, és ez meglátszik a médiában is. Nézzük hogyan!

 

Magyar Péter

Kezdjük az idei év legizgalmasabb versenyzőjével! Magyar Péter megjelenése pillanatától kezdve a választásokig uralta a médiát. Ezt valószínűleg számok nélkül is lehetett érzékelni, de ha már ez az oldal a számszerűsítés kedvéért jött létre, akkor itt egy ábra Magyar Péter és Orbán Viktor cikkcímekben való megjelenéseinek számáról a májusi hónapban:

Azt lehet látni, hogy fidesz-közeli médiát és a Magyar Hangot bizony jobban érdekelte Magyar Péter, mint maga Orbán Viktor, de a nem-fideszes médiában is megközelítőleg annyit írtak Magyar Péterről, mint Orbánról. Látványos kivétel az Index, ahol Orbán neve kb kétszer annyiszor szerepelt, mint Magyar Péteré. Ha nem vesszük figyelembe a cikkek tartalmát, akkor a számháborúból az jön ki, hogy Magyar Péter megnyerte a médiát. Érdekességkép ugyanebben az időszakban Magyar Péter és Gyurcsány adatai már jóval kontrasztosabbak:

 

Nem egy súlycsoport... Ebben annyi a szórakoztató, hogy ezt az oldalt eredetileg azzal a céllal hoztam létre, hogy az Orbán vs. Gyurcsány háborúról tudjak adatokat gyűjteni és közölni, de az EP/önkormányzati választás időszakában már nem beszélhettünk ilyen háborúról.

A következő gráf Magyar Péter megjelenéseit mutatja a választás hetén, valamint a rákövetkező héten:

 

Június 8-án, vagyis a választás előtti napon Magyar Péter kilőtt. Csak a Telex 13 cikket hozott le aznap, amiben az ő neve szerepelt. Churchillesen fogalmazva "This was their finest hour". A grafikonon már látszódik a lenkedő érdeklődés. A választást követő két hét így néz ki:

Még ebben az időszakban is vannak kiemelkedő számok, különösen a Magyar Nemzet és az Origo szeretett bele Magyar Péterbe, a nem-fideszes média viszont látszólag kiszeretett belőle. Most pedig nézzük meg az elmúlt két hetet:

A Magyar Nemzet, a Ripost és az Origo még néha fellángol, és néha még összejön a napi 5 cikk náluk is, de ez már közel sem az a felhajtás, mint májusban volt. Ez persze normális; a választás megtörtént, Magyar Péter megpihent. Na de mi lett a miniszterelnökkel?

Orbán

Orbán Viktor médiamegjelenései elég hasonló ívet írnak le Magyar Péteréhez. A választást megelőző napon és a választás napján kiugró értékek a Magyar Nemzeten és az Origón, utána pedig egy látványos süllyedés.

 

A választást követő két hétben azonban látszólag stabilizálódott Orbán helyzete. Június 10 és június 24 között 344-szer,ebből 14 esetben Orbán Balázsról volt szó, tehát 330 az végső szám, míg Magyar Péteré ugyanebben az időszakban 313-szor. 

Alább pedig az elmúlt két hét médiatermése látható:

820 Orbán! Ebből 16-ot mondjuk le kell vonni, mert az Orbán Balázs, de a Magyar Péterrel szembeni fölény így is óriási. Utóbbi mindössze 213-szor szerepelt címekben ebben az időszakban. Nyilván mindenki érti miért van ez így, de kissé a számokból az sejlik fel, hogy Magyar Péter most meg sem próbál lecsapni semmilyen témát. Nincs látványos megmozdulás az orosz/kínai/trumpi barátkozás miatt, az EU félrereprezentálása miatt, stb. Az azért vígasztalhatja Magyar Pétert, hogy a Ripost még így is közel annyit foglalkozik vele, mint Orbánnal. A szemléletesség kedvéért:

Gyurcsány

Nézzük meg végül mit alakított mindenki kedvence. Június 3 és 16 között az egykori miniszterelnök mindössze 78 címben szerepelt. A választási hétvégén a Magyar Nemzeten rekordmennyiségű 5 címben szerepelt, a választás utáni héten pedig az összes oldalon napi max egyszer-kétszer szerepelt.

Felmerült bennem a kérdés, hogy érdemes-e még egyáltalán figyelni az ő nevét a médiában, de aztán az villant be, hogy a DK körüli sok balhé a felelősségválalás teljes elmaradásának kapcsán legalább hozhatott Gyurcsánynak néhány címet, de az elmúlt két hét adatai ezt sem támasztják alá:

 Még a Magyar Nemzet is unja már ütni, és csak némiképp sajnálkozó címeket hoznak le róla: "Elérkezett Gyurcsány Ferenc számára Waterloo?", "Gyurcsányt a baloldal tartja lélegeztetőgépen", "Elnémult Gyurcsányék szócsöve", "Folytatódik a haláltusa: szakad Gyurcsányék szövetsége". Mindezek ellenére még nagyon korai lenne leírni Gyurcsányt, de ha már az Origo is lusta őt ostorozni, az már igen komoly médiagazdasági betegségtünet.

Kedves olvasók! Örömmel jelentem, hogy a media monitor már mobilon is használható, bár még nem olyan szép, mint az asztali számítógépes változat. Valamint a cikkek kilistázásánál már egy grafikont is kap a kedves felhasználó a cikkek számának alakulásáról a címek és linkek mellé. Hamarosan jönnek elemzések most már tényleg.